FUEN: Az új ukrán kisebbségi törvény nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire

Ukrajna számára az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Az ukrán parlament (a Legfelsőbb Tanács) 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt.

A törvénytervezet meghatározza a nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőik jogait, valamint a jogok érvényesítésére irányuló közpolitikák sajátosságait. A törvényt az ukrajnai kisebbségek, az uniós tagállamok és a civil szervezetek élesen bírálták. Később a Velencei Bizottság véleményt adott ki, amely ajánlásokat tartalmazott a törvény javítására. Az ajánlások nyomán 2023. augusztus 23-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a törvény módosítását, Volodimir Zelenszkij elnök pedig 2023. november 3-án bejelentette, hogy aláírta azt.

A módosítások kezdeményezői szerint a törvénytervezet célja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek szabadságainak és jogainak védelmére vonatkozó törvényi szabályozás javítása az Emberi Jogok Európai Egyezményével, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménnyel, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával és a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásaival összhangban. Szerintük az e dokumentumban foglaltak törvényerőre emelése lehetővé teszi az Európai Bizottság számára Ukrajna teljes értékű uniós tagfelvételének végrehajtását.

A FUEN nagyra értékeli Ukrajna hajlandóságát a nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosítására, de úgy véli, hogy a módosítások nem javítják jelentősen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szabadságainak és jogainak érvényesítésére vonatkozó törvényi keretet, és így nem érik el a kezdeményezők által kitűzött célt. Vincze Loránt, a FUEN elnöke, európai parlamenti képviselő szerint: "A nemzeti kisebbségekről szóló törvény nem szünteti meg az oktatási és médiatörvény, valamint az államnyelvtörvény negatív hatásait, a problémák továbbra is fennállnak. Az új törvény nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire. Még rosszabb, hogy egyes esetekben ezek a módosítások további zavart keltenek, például amikor kihagyják a "hagyományosan" szót a nemzeti kisebbségek (közösségek) meghatározásából [„...ukrán állampolgárok állandó (megállapodott, stabil, szilárd) csoportja, melynek tagjai nem etnikai ukránok, hagyományosan Ukrajna területén, annak nemzetközileg elismert államhatárai között élnek...”].

A módosításokat értékelve nyilvánvalóvá válik, hogy a nyilvános nyelvhasználat joga tovább szűkül, hiszen az anyanyelvet csak a nemzeti kisebbségek tagjai számára szervezett rendezvényeken lehet használni, míg a korábbi változat a nemzeti kisebbségek által szervezett rendezvényekre vonatkozott. Egyéb korlátozó rendelkezések:

- A kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre.

- A kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges.

- Az anyanyelv használata a segélyszolgálatokban csak az idősotthonokban lehetséges, és csak akkor, ha a másik fél érti a nyelvet.

- A kisebbségi nyelvek helyi közintézményekben való használatának szabályozása továbbra is hatástalan, mivel szubjektív kritériumokra hivatkozik, mint például "olyan települések, ahol hagyományosan kisebbségek élnek", "olyan települések, ahol a kisebbségek nagy számban élnek", "a kisebbségek kérésére" vagy "valós szükségletek", anélkül, hogy további támpontokat adna.

„Ukrajnának a kisebbségi törvényt nem csupán az uniós csatlakozás követelményének kellene tekintenie, hanem valódi esélynek arra, hogy javítson sok állampolgárának helyzetén, elősegítse a többség és a kisebbségek közötti együttműködést, és megteremtse a hosszú távú stabilitás feltételeit. Kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a kisebbségek megfelelő törvényi keretét csak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek bevonásával és közreműködésével lehet megvalósítani” – mondja a FUEN elnöke.