Vincze Loránt az EBESZ rendezvényén: A kisebbségek lojalitását ki kell érdemelni

“A megfelelő törvényi keret gyakorlatba ültetése és a jó gyakorlatok jóhiszemű megosztása elegendő lehetne az etnikai konfliktusok megelőzéséhez, de a hétköznapi valóság az, hogy számos európai országban a törvényi keret nem megfelelő, és nincs szándék a jó gyakorlatok átültetésére sem” – mondta el Vincze Loránt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének berlini rendezvényén szerdán.

A FUEN elnökét az európai kisebbségek helyzetének ismertetésére kérték fel a Potenciális etnikai konfliktusok kezelése törvényi eszközök és jó gyakorlatok által című, a Bécs-Leinsweiler folyamat részeként a német  külügyminisztérium vendégházában rendezett szemináriumon. Vincze Loránt a parlamenti közgyűlés elnökének és főtitkárának, illetve az EBESZ kisebbségi főbiztosának nyitóbeszédét követően tartotta meg előadását.

Vincze Loránt emlékeztetett, a kilencvenes évek eleje hatalmas változást hozott Európában, ami az etnikai konfliktusok kiélesedéséhez és a dél-szláv háborúhoz vezetett. Ekkor vált nyilvánvalóvá az EBESZ számára, hogy a tartós béke megteremtéséhez elengedhetetlen az etnikai konfliktusok megelőzése, ekkor hozták létre a kisebbségi főbiztosi tisztséget és konfliktusmegelőző mechanizmusaikat. Az Európa Tanács mechanizmusai – a Nyelvi Charta és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény – szintén ekkor születtek, az Európai Unió pedig megalkotta a koppenhágai kritériumrendszert, amelynek szerves része volt a csatlakozás előtt álló államok kisebbségvédelmi rendszerének kialakítása. „Nagyon szűklátókörű gondolkodásra vallana azt állítani, hogy ezek a mechanizmusok ma is elegendőek a konfliktusok megelőzésére” – figyelmeztetett a FUEN elnöke, emlékeztetve, hogy számos európai országban ma is komoly hiányosságok tapasztalhatóak, így például Görögország és Franciaország nem ismeri el nemzeti kisebbségeit, Bulgária tiltja az etnikai szervezetek bejegyzését, Ukrajnában és Lettországban új törvényekkel lehetetlenítik el a kisebbségek anyanyelvű oktatását.

„Románia azt hangoztatja, hogy kisebbségvédelme példaértékű, de közben elutasítja a párbeszédet a magyarok közösségi jogairól. A szélsőségesség és a gyűlöletbeszéd egyre szélesebb nyilvánosságot kap, és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a román többség számottevő része továbbra is veszélyforrásként tekint a magyarokra. Románia a párbeszéd és együttműködés megtagadásában kezd példaértékűvé válni” – vázolta az itthoni helyzetet Vincze Loránt.

Elődásában az állam és a többség által elvárt lojalitás kérdésköréről fejtette ki véleményét, és elmondta: az alkotmány és a törvények betartásán túl az állam csak akkor számíthat a kisebbségek lojalitására és elismerésére, ha biztosítja számukra azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik a szabad anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű oktatást és kultúrát. „A lojalitást ki kell érdemelni. Csupán a megbecsült és támogatott közösségek lesznek érzelmi étlemben is lojálisak ahhoz az államhoz, amelyben élnek” – fogalmazott a FUEN elnöke.

Az EU létrehozásakor az államok a kisebbségi jogok tekintetében nem tudtak és nem is akartak megegyezni, ez pedig oda vezetett, hogy mára ötven millió uniós állampolgár identitása, anyanyelvhasználata és kultúrája maradt megfelelő védelem nélkül. Az EU-nak nemzetek fölötti szervezetként a nemzetiségek védelmezőjeként kell fellépnie; a kisebbségvédelemben található földrajzi egyenlőtlenségeket ideje kiegyensúlyozni, mert elfogadhatatlan, hogy a kisebbségi jogok szintjét az határozza meg, hogy a közösség szülőföldje Európa mely szegletében van – ismertette a FUEN álláspontját a szervezet elnöke. Vincze Loránt hozzátette: a MinoritySafePack kezdeményezés pontosan ezt a célt szolgálja, és ennek érdekében készült el az európai többség-kisebbség paktum is. A FUEN elnöke ugyanakkor javasolta az EBESZ-nek, hogy közös projekt keretében mérjék fel és értékeljék a különböző európai országok kisebbségvédelmi gyakorlatát.