Vincze Loránt a nyelvek európai napján: az állam szerepe mellett fontos, hogy az egyének és intézmények éljenek anyanyelvhasználati jogaikkal

Az Európai Unió 24 hivatalos nyelve mellett legalább hatvan kisebbségi és regionális nyelvet beszélnek még az Európai Unióban, amelyek semmilyen támogatást vagy védelmet nem élveznek. Az anyaország nélküli kisebbségek nyelvei emiatt különösen nehéz helyzetben vannak, de az Unió hivatalos nyelvei sincsenek mindenhol kellőképpen megbecsülve – mondta Vincze Loránt Brüsszelben, a spanyolországi Navarra Régió kormányzata által az Nyelvek Európai Napját megelőző napon szervezett konferencián.

A FUEN elnöke a rendezvényen kiemelte a magyar nyelv példáját, amelynek használatát a megfelelő törvényi keret hiánya mellett a létező törvények alkalmazásában tapasztalható hiányosságok is nehezítik Romániában és Szlovákiában. „Túlzás volna csupán az állam szerepét kritizálni a nyelvhasználati jogok alkalmazása során, hiszen nem kevés alkalommal tapasztaljuk, hogy vállalkozások, üzletek sem élnek a kétnyelvű kommunikáció, kétnyelvű cégtábla elehelyezésének lehetőségével vagy a többségükben magyar önkormányzatok mulasztanak, nem használják a kisebbségi nyelvet, mondván, hogy a polgárok úgyis értik az állam hivatalos nyelvét. Így maguk mondanak le az anyanyelvük használatáról. A közösség hozzáállása, az önkormányzatokra gyakorolt nyomása fontos ebben a folyamatban. Franciaországban például azt tapasztaljuk, hogy a társadalmi nyomás hatására törvényi keret nélkül ugyan, de egyre több állami iskolában tanítják a nem létezőnek tartott kisebbségi nyelveket, az eligazító táblákon pedig megjelennek a regionális nyelvek. Csupán Új Akvitániában már hatvanazer gyermek tanul baszk nyelvet kétnyelvű iskolákban ” – utalt a közösségek fontosságának szerepére  a FUEN elnöke.

Vincze Loránt elmondta: „A Nyelvek Európai Napja, amelyet szeptember 26-án ünneplünk, pozitív példa, hiszen az Európa Tanács javaslatára az Európai Bizottság is elfogadta. Örvendenénk, ha az Európai Bizottság az ET más kezdeményezéseit is beemelné az uniós jogrendbe, főként a Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt”. Beszédében úgy fogalmazott, hogy a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés kiindulópontja, közös eleme a kisebbségi nyelvek védelme: az anyanyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás támogatása, a Nyelvi Sokféleség Központjának létrehozása és a kisebbségi nyelvek uniós finanszírozása egyaránt részei a csomagnak. Emlékeztetett arra, hogy sok még a tennivaló, míg ezekből a javaslatokból jogszabály lesz.

A FUEN elnöke ugyanakkor bejelentette, hogy november közepén Dél-Tirolban lesz a FUEN által szervezett kisebbségi és kisebbségbarát régiók második fóruma, amelynek két témaköre idén a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő régiók felzárkózása és a régiók nyelvhasználati gyakorlatai lesznek.

A brüsszeli beszélgetésen Jill Evans EP-képviselő, spanyol és francia régiók képviselői, az NPLD, az ELEN nyelvi szervezetek vezetői vettek még részt.