A FUEN története

1949. november 20-án: Párizsban, a Palais de Chaillot-ban megalakul a FUEN. Közel 200-an vettek részt az első „Nemzetiségek Kongresszusán”. A résztvevők az abban az évben megalakult Európa Tanács alapját képező eszmék mentén kívántak együttműködni.

1950-es évek: a szervezet első éveiben a regionalista gondolkodás dominált, azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy más érdekeik és céljaik vannak, mint a nemzeti és nyelvi kisebbségeket képviselő tagoknak. Az évek során a FUEN az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek ernyőszervezetévé vált. A hatvanas évek elejéig a szervezet tagja maradt az Európai Mozgalomnak.

1954: Povl Skadegard a szervezet főtitkárává válik. A FUEN megkapja jelenlegi nevét. A házaspár (Povl és Jytte Skadegard) vezeti a szervezetet 1973-ig. A szervezetet ebben az időszakban egy idealista vezetőség jellemzi, és a folytonos elismerésért és erőforrások megszerzéséért folytatott küzdelem. Számos jelenlegi, nyugat-európai szervezet ekkor válik a FUEN tagszervezetévé, amelynek vezetősége kelet-európai kisebbségekhez is ellátogat.

1974: A Németország és Dánia határán élő két nemzeti kisebbség kulcsszerepet játszik a szervezet átalakulásában. A FUEN egy hatékonyabb, stabil pénzügyi erőforrásokkal rendelkező szervezetté alakul.  

1985: A Nemzetiségek Kongresszusa, 15-ik kiadása alkalmával újjáalakul Genfben, és megszületik a jelenlegi éves FUEN Kongresszus. Eközben megjelennek más nemzetközi szervezetek is, amelyek felkarolják a kisebbségvédelem kérdését.   

1989: kulcsfontosságú év a szervezet életében, a FUEN konzultatív státust és elismerést nyer el az Európa Tanácsban.

1990-es évek: Miután a FUEN hosszú ideig egy nyugat-európai szervezet volt, és ritkán lépett kapcsolatba közép- vagy kelet-európai közösségekkel, a kilencvenes évek végén, a történelmi fordulatok következtében, a közép-európai és kelet-európai országok kisebbségei is érdekvédelmi szervezetekbe tömörültek, így ezekben az években a FUEN tagszervezeteinek száma is jelentősen megnő, és az ernyőszervezet egy összeurópai szervezetté válik.

A kilencvenes évek elején a FUEN egy fenntartható és átfogó európai kisebbségvédelmet sürget. A FUEN által elfogadott Cottbus Nyilatkozatok meghatározó mértékben járulnak hozzá a ma is érvényben lévő, az Európa Tanács által elfogadott jogi eszközökhöz: a Kisebbségvédelmi Keretegyezményhez és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához.

1995: A FUEN-t elismeri az Egyesült Nemzetek Szervezete.  

1999: A szervezet 50. születésnapja alkalmából Jørgen Kühl történész a FUEN történetéről szóló kiadványt tesz közzé. 

2006: A FUEN egyöntetűen fogadja el a szervezet alapdokumentumának tekintett Európai őshonos nemzeti kisebbségek Chartáját.  A charta 13 alapjogot szögez le.

2009: az Európai Parlamentben, a Régiók Bizottságában ünnepli 60. születésnapját a szervezet.

2010-es évek: A FUEN megerősíti csapatát és jelenlétét, három irodát, kisebbségek házát működtet Európában (Flensburgban, Berlinben és Brüsszleben).  

2017: Négy éves jogi harc után a FUEN hatalmas sikert arat a Minority SafePack Európai Polgári Kezdeményezéssel, amely azt kéri Európától: foglalkozzon az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek kérdésével.  

2018: A Minority SafePack Európai Polgári Kezdeményezést 1,123,422 európai állampolgár írja alá (hitelesített szavazatok száma). A kezdeményezés 11 tagállamban éri el a küszöböt, és az ötödik európai polgári kezdeményezés valaha, amely megszerzi a szükséges egy millió aláírást. A FUEN által vezetett sikeres kampány új lendületet, erősebb európai jelenlétet kölcsönöz a szervezetnek, amely Európa elsőszámú kisebbségvédelmi szervezetévé válik.

2019: 70. születésnapját ünnepli a szervezet, a FUEN szlovákiai kongresszusán.