Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója
Válassz nyelvet
  • EN
  • DE
  • DK
  • FR
  • HU
  • RU
  • TR

A Kisebbségvédelem és etnikai csoportok jogai Közép- és Kelet-Közép-Európában online konferencia második napja

A Német Kitelepítettek Kulturális Alapítványa és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által szervezett, Kisebbségvédelem és etnikai csoportok jogai Közép- és Kelet-Közép-Európában című kétnapos online konferencia zárónapján a  németországi, lengyelországi, romániai és szlovéniai jogi szabályozást hasonlították össze és ezek gyakorlati alkalmazását az említett országokban.  A konferencia célja tudományos, gyakorlati és politikai szempontból megvizsgálni, hogy egyrészt az Európa Tanács meglévő megállapodásai, másrészt az EU keretein belül lehetséges új jogi elemek milyen mértékben járulhatnak hozzá a kisebbségvédelem szintjének javításához európai kontextusban. 

A konferencia első napja azt a tényt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek kirekesztése és diszkriminációja olyan konfliktusforrás, amelyet konkrét jogi szabályozással kell megoldani – magyarázta Thomas Konhäuser, a Német Kitelepítettek Kulturális Alapítványának ügyvezető igazgatója. Johannes Callsen, a Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnökének nemzeti kisebbségekért és etnikai csoportokért felelős biztosa videóüzenetben üdvözölte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy preventív és közös fellépésre van szükség a kisebbségek védelme érdekében, ahelyett, hogy csupán csak reagálnának a felmerülő problémákra. Az államnak jeleznie kell: "Mi figyelünk, mi pozitív változásokat akarunk, mi együtt megyünk az úton".

Gilbert H. Gornig, a Marburgi Philipps Egyetem professzora, aki a konferencia második napját moderálta, bevezető gondolataiban megemlítette, hogy a nemzetközi jog csak a minimális követelményeket határozza meg, és magukon az országokon múlik, hogy a saját szabályozásukban mennyivel teljesítik túl ezt a jogi rendszert. 

Videós hozzászólásában, Dr. Bernd Fabritius, a Német Szövetségi Kormány német nemzetiségű áttelepülők és nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó biztosa a Németországi jogi helyzet végrehajtásával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy ezen a területen már sok mindent elértek. Például, az elismert kisebbségek tanácsadó bizottságainak a testülete lehetőséget teremtett a részvételre, amely olyan fontos kérdéseket tesz napirendre, mint az identitásteremtő kisebbségi nyelvek.

Dr. Beate Sibylle Pfeil, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának német képviselője és az Európai Kisebbségi Ügyek Központjának (ECMI) tagja hozzátette, hogy a kisebbségek általános helyzete Németországban viszonylag kielégítő. Mindazonáltal továbbra is azonosíthatóak hiányosságok például az oktatásban és a médiához való hozzáférésben. Mivel számos területre tartományi törvények vonatkoznak, szövetségi szinten például meglehetősen alacsony a hajlandóság a kisebbségvédelem alkotmányba történő beemelésére. 

Dr. Magdalena Lemańczyk, a Lengyel Tudományos Akadémia Politikai Tanulmányok Intézetének oktatója a lengyelországi jogszabályi rendelkezéseket ismertette. Bár a kisebbségek szabad és egyenlő részvétele a közéletben 1989 óta törvénybe van rögzítve, ezen szabályok végrehajtásának korlátai vannak - magyarázta Dr. Lemańczyk. Lehetőség van a kisebbségi nyelvek úgynevezett segédnyelvként történő használatára az önkormányzatokban, de ez csak akkor lehetséges az összes lakos megkérdezése nélkül, ha a kisebbségek részaránya eléri a 20 százalékot. 

Bernard Gaida, a FUEN német kisebbségek munkacsoportjának vezetője és a Lengyelországi Németek Társasági-Kulturális Társaságainak Szövetsége elnöke is ezt a küszöböt említette hozzászólásában. A gyakorlati tapasztalatok alapján ismertette a többségi lakosság aggodalmait, például a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésével kapcsolatban, mivel félő, hogy ez megosztottságot okoz a társadalomban. A jó kisebbségi politika ezért elősegíti a toleranciát, a megértést és az elfogadást a többséi lakosság körében. Ehhez Lengyelországban a média- és az oktatáspolitika fejlesztésére van szükség.

Ezután Laczikó Enikő Katalin, a Románia Kormányához tartozó Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az államtitkára ismertette a romániai jogi helyzetet. Bár a kisebbségek történelmileg együtt dolgoztak az őket érintő törvényeken, az újabb jogalkotási eljárásokban nem konzultáltak velük kellően. Most fontos volt ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése, az oktatás előmozdítása és az olyan jelenségek elleni küzdelem, mint a gyűlöletbeszéd. Az illetékes hatóságok feladata volt, hogy biztosítsák a kisebbségeknek a jogaik védelméhez szükséges információkat. "Az erősebb kisebbségek erősítik az államot" - mondta Laczikó Enikő államtitkár.

A romániai német kisebbség szempontjából Dr. Paul-Jürgen Porr, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke mutatta be az etnikai csoportok védelmének helyzetét. Bár nincs önálló kisebbségvédelmi törvény Romániában, az ország 18 kisebbségi csoportja összességében átlag feletti támogatást kap az államtól Porr szerint. Képviseletük  garantált a parlamentben, és a kulturális tevékenységeikhez szükséges pénzügyi támogatás is biztosított. 

Dr. Mitja Žagar, a Ljubljanai Egyetem és a szlovéniai Primorska Egyetem tanára és az Etnikai Tanulmányok Intézetének tagja ismertette a szlovéniai jogi szabályozásokat. Elmondta, Szlovénia függetlené válása óta az alkotmányában rögzíti a kisebbségek védelmét. A magyar és olasz őshonos kisebbségek tehát kiterjedt nyelvi jogokat élveznek a településeiken. A szórványkisebbségeket, mint a romák és németek, egyéni jogok védik. Hozzátette, a kisebbségi jogok dinamikusan fejlődnek, ez egy mindig változó terület. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a viszonylag jó szabályozást az államnak nagyobb pénzügyi hozzájárulással kellene kiegészítenie.

Lara Sorgo, az Etnikai Tanulmányok Intézetének tudományos asszisztense a kisebbségi jogokkal kapcsolatos szlovéniai törvény gyakorlati alkalmazásáról beszélt. Különösen fontos szempont volt itt a nyelvtanítás. Elő kellett segíteni a kétnyelvűséget, mivel jelenleg az őshonos kisebbségeknek törvényes joga a saját nyelvének a használata, de a helyi körülmények között ez gyakran nem teljesült. A roma kisebbségnek is volt képviselete, de ennek az összetétele vitákat szült, és a befolyása korlátozott volt. A szlovéniai német kisebbséget Ausztria támogatja abban az erőfeszítésében, hogy megszerezze a szlovén állam elismerését, de az 1992 óta tartó tárgyalások még mindig tartanak.

A konferencia végén Gilbert Gornig professzor, Thomas Konhäuser ügyvezető elnök és Pénzes Éva, a FUEN főtitkára köszönte meg az előadóknak az értékes hozzájárulásukat. A kisebbségekhez tartozó 100 millió európai támogatása továbbra is fontos feladat, annak ellenére, hogy a kisebbségvédelem és az etnikai csoportok jogainak terén már számos előrelépés történt – jelentette ki Gornig professzor. Két intenzív konferencianap után világossá vált, hogy még sok minden vár megvitatásra, így a tapasztaltcserének a következő években is folytatódnia kell.

 A konferenciáról készült felvétel elérhető a FUEN és Kulturális Alapítvány YouTube csatornáin. 

ELSŐ NAP

MÁSODIK NAP

SAJTÓKÖZLEMÉNYEK