A nyelvi Charta hatékonyabb alkalmazását és módosítását kéri a FUEN

A FUEN 18 pontból álló, az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájára vonatkozó javaslatcsomagját mutatta be kedden Vincze Loránt, a FUEN elnöke Strasbourgban, az ET Tanácsadó Testületének ülésén. A civil szervezetek, szakpolitikusok bevonásával készített javaslatcsomag szerint kötelezővé kell tenni, hogy a tagállamok hozzák összhangba a Charta előírásait a nemzeti törvénykezéssel.

Egyes tagállamokban a kormány a kisebbségekkel közösen dolgozik a Charta gyakorlatba ültetésén – ezt a jó gyakorlatot más tagállamoknak is át kell venniük. A Nyelvi Charta esetében még mindig tudatosításra van szükség, hiszen a döntéshozók, végrehajtók gyakran nincsenek tisztában kötelezettségeikkel, a kisebbségi közösségek pedig nem ismerik a számukra garantált jogokat – áll a FUEN elnöke által bemutatott dokumentumban.

A monitoring résszel kapcsolatban a FUEN javaslatcsomagja kifejti: sok tagállam késik jelentésével, ami elfogadhatatlan, fontos lenne tudni ennek okát. A háromévente esedékes jelentések elkészítése a bürokrata logikát követi, ezért lehetővé kellene tenni, hogy a kisebbségek egyszerűbb formában és folyamatosan szóvá tehessék panaszaikat, észrevételeiket. A jelentések elkésett benyújtása ellehetetleníti a monitoringot és a Miniszteri Tanács ajánlásainak hatékonyságát is, hiszen a bennük szereplő adatok idejét múltak – hívta fel a figyelmet a FUEN elnöke, hozzátéve: a hiányosságokat az Európa Tanács intézményeinek is meg kell vizsgálniuk és el kell ítélniük.

A FUEN aggasztónak tartja, hogy egyes tagállamok azzal érvelnek, hogy a Charta alkalmazása túlbürokratizált és költséges, és emiatt hátráltatja a kisebbségi nyelvek hatékony védelmét. A kisebbségek és a nyelvek védelme nem luxus, hanem értékmentés és kötelezettség – fogalmazott a FUEN elnöke. A kisebbségi ernyőszervezet szükségesnek tartja az európai kisebbségek Fehér Könyvének összeállítását, amely számra veszi, hogy Európa különböző helyzetben levő kisebbségeinek mi a jelenlegi helyzete, és milyen igényeik vannak. Fontos lenne, hogy maguk a kisebbségek javasolják a számukra fontos megoldásokat, azokat az államok biztosítsák számukra, ne helyettük döntsenek, róluk.

A tanácskozás során ismét felmerült egy kiegészítő jegyzőkönyv kidolgozása, amely figyelembe veszi az eddig szerzett tapasztalatokat, a technológiai fejlődést, figyel arra, hogy a digitális korba való átlépés megváltoztatta kommunikációs és nyelvhasználati szokásainkat. A közszolgáltatások vagy az állami központosítás kérdéskörében szintén válaszokat kell adnia a Chartának. A továbbgondoláskor nyílt párbeszédre kellene törekedni, amelyben a tagállamok és az Európa Tanács intézményei mellett egyenlő partnerként jelenhetnek meg a kisebbségek és a civil szféra képviselői - áll a FUEN dokumentumában.

A Tanácsadó Testület a FUEN jelentésének számos elemét méltatta, és ígéretet tett rá, hogy behatóan foglalkozik velük.